Jézus születésének előzményei

1.(Zakariás látomása.)

Heródes királynak idejében élt Júdeában egy Zakariás nevű pap, kinek feleségét Erzsébetnek hívták. Mind a ketten igazak és szentek voltak Isten előtt és az Úrnak parancsait hűségesen megtartották. Gyermekük azonban nem volt; pedig már idősek voltak. Azért sokszor kérték Istent, hogy adjon nekik gyermeket.
A zsidó papok fölváltva végezték szolgálatukat a templomban. Történt, hogy Zakariásra került a sor, hogy egy hétig szolgáljon az Úrnak. Zakariás bement a szentélybe, hogy tömjénáldozatot mutasson be Istennek. Egyszerre az oltár mellett megjelent az Úrnak egyik főangyala, Gábriel. Zakariás megijedt, az angyal pedig így szólott:
— Ne félj, Zakariás! Isten meghallgatta könyörgésedet. Fiad fog születni s János lesz a neve. Nagy lesz ő az Úr előtt s már születése előtt betelik a Szentlélekkel. És a Megváltó előtt fog járni, hogy a népet előkészítse.
Ezután az angyal eltűnt; Zakariás pedig, elvégezvén szolgálatát, hazatért.

2. (Az Úr angyala megjelenik Máriának.)

Galileának Názáret nevű kis városában egy istenfélő, szent szűz élt. Mária volt a neve és egy jámbor ácsmesternek, Józsefnek volt jegyese. Mind a ketten Dávid király családjából származtak. Mária mindennél jobban szerette a jó Istent és igen sokat imádkozott.
(Hat hónappal Zakariás látomása után) Isten elküldte Gábor főangyalt Máriához és az angyal így szólt:
—. Üdvözlégy malaszttal teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között.
Mária megijedt, de az angyal bátorította, mondván:
— Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél! Fiad fog születni, kit Jézusnak nevezel. Nagy lesz ő és Isten fiának fog hivatni; uralkodni fog s országának nem lesz vége.
Mária mondta az angyalnak:
— Miképpen lesz ez?
Az angyal erre így felelt:
— A Szentlélek száll reád.
A boldogságos Szűz Mária erre alázatosan így szólt:
— Íme, az Úr szolgáló leánya; legyen a te igéd szerint.


Erre az angyal eltűnt; Mária pedig a földre borult és imádta Istent, aki olyan jóságos volt iránta.
Az Úr angyala Józsefnek is megjelent és így szólt:
— József, Dávid fia, vedd Máriát magadhoz. A Szentlélek szállt reája és fia fog születni. S a fiúnak Jézus (azaz “Üdvözítő”) legyen a neve, mert ő váltja meg népét a bűntől.

3. (Mária meglátogatja Erzsébetet.)

Nemsokára aztán, hogy az angyal örvendetes híradását vette, Mária útnak indult. Júdeának hegyes-völgyes vidékére ment, hogy rokonát, Erzsébetet, meglátogassa. Mikor bement Zakariás házába, szíves üdvözléssel köszöntötte rokonát. És Erzsébet betelvén a Szentlélekkel, örvendezve kiáltotta:
— Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! Honnét az a nagy kegyelem, hogy Uramnak Anyja jön énhozzám?
A szent Szűz erre gyönyörű szép dicsérettel magasztalta Istent, e szavakkal kezdvén:
— Magasztalja az én lelkem az Urat, ki megtekintette szolgálója alázatát. Íme, mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék.
Mária csaknem három hónapig maradt Erzsébetnél és azután hazatért.

 

4. (János születése.)

Amint az Úr megígérte, Erzsébetnek nemsokára fia született, kinek János lett a neve. És az öreg Zakariás boldog szívvel dicsérte az Úristent. A boldogságos Szűz Mária az, aki az Úr szavai szerint, a sátán fejét eltiporja. –– Izajás próféta megjövendölte, hogy a Szűznek fia lesz és ez Isten lesz. – Malakiás próféta pedig Jánosról, az Úr előhírnökéről, jövendölt. – A Fiúisten otthagyta égi dicsőségét, hogy a bűnös emberiség segítségére siessen; így tett Jézus előképe,Mózes is, aki otthagyta a királyi palota fényét, hogy atyafiait védelmébe vehesse.

   1. (Télre járt már az idő, midőn)

Józsefnek és Máriának Betlehembe kellett utazniuk Augusztus,a római császár, ugyanis meg akarta számláltatni országának összes népeit és azért megparancsolta, hogy mindenki oda menjen, ahová való. József és Mária Dávid királytól származtak és ezért Betlehemből (Dávid városából) valók voltak. Oda kellett tehát menniük. Betlehem azonban kis városka volt, és mire ők odaértek, akkor már minden lakást elfoglaltak mások. Csak éppen egy istálló volt még üres. Nem tehettek egyebet, behúzódtak oda. És íme, itt született éjjel a kis Jézus, az Isten Fia, kiről az Úr angyala szólott Máriának. Mária pólyába takarta az isteni Kisdedet és jászolba fektette.

kint a mezőn a pásztorok nyájaikat őrizték.Egyszerre nagy fényességgel megjelenik előttük az Úr angyala. A pásztorok megijedtek, de az angyal így szólt:

— Ne féljetek! Nagy örömhírt hozok: ma született Jézus, a Megváltó, Dávid városában. Ott fogjátok őt találni egy istállóban, pólyába takarva és jászolba fektetve.
Az angyal elhallgatott, és sok más angyal szállt alá az égből. Az angyal-sereg szépségesen énekelte e szavakat:
— Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jó embereknek!
Az öröm-ének végeztével az angyalok eltűntek. A pásztorok ekkor Betlehembe mentek. Az istállóban csakugyan megtalálták a kis Jézust pólyába takarva, jászolba fektetve. Rögtön leborultak és jámbor szívvel imádták az isteni Kisdedet.

Forrás:://http://terike.uw.hu/biblia.htm